2014.02.19.
15:36

Írta: Krasnyák Dudu

Magyarozás a közszolgálati rádióban!!!

Bevallom: nem is tudtam, hogy létezik ilyen.
A szó, meg amit takar,
Először tavaly hallottam, amikor egy társaságban figyelmeztettem egy tele pofával fröcsögő választópolgárt, hogy talán fejezné be a zsidózást. erre ő visszakérdezett: miért, magyarozni szabad?
Nem tudtam válaszolni, mert fogalmam sem volt, mi az a magyarozás.
Egyesek szerint az, amikor én turistacsoport tagjaként szégyelltem magam néhány honfitársam bunkó viselkedése miatt, mások szerint meg az, amikor deprimálónak tartom a tágabb környezetemben élő igénytelen többséget.

2014 január 25-én, szombaton a Bartók rádió élőben mutatta be, mi az a magyarozás.
10 órakor kezdődött a Vlasics Sarolta szerkesztette kulturális magazin, a Súgólyuk.
Ennek a vége felé elhangzott egy interjú, amit a kiváló Becze Szilvia készített az ugyancsak kiváló King's Singers vezetőjével, Jonathan Howarddal.
A interjú végszava az volt, hogy az együttes vezetője kifejtette, mennyire büszke arra, hogy a zenekarok szeretnek velük dolgozni.

Ezután a bemondó, Schaefer Andrea,  valami nagyon furcsa monológba kezdett. (10:54:19-től)

Én viszont nem vagyok büszke.
Mert oké.
Nem kell tudni, hogy tonikától domináns hány lépés az út, s hogy mi az auftaktnyi szünet.
S hogy az utolsó hang előtt is jár az énekesnek a levegő.
Különösen, ha hat ember konkrétan egyszerre veszi. ...  és épp az utolsó hangra készül.

(...)

és akkor a magyarok elkergették az Istent és beléfojtották az utolsó hangot a hat művészbe.

 

Az enyhe affektálással indított, majd sírástól remegő, tragikus hangon befejezett performanszból az derült ki, hogy a King's Singers egyik hazai koncertjén Kodály Esti dalába beletapsolt egy baromarcú és a közönségből többen birkamód követték, ami szégyen, nagy nagy szégyen, de édeskevés a magyarozáshoz.

A zenébe ugyanis nem "a magyarok" tapsoltak bele, az Istent nem "a magyarok" kergették el, hanem egy műveletlen tahó.
Lehet hogy nem is magyar, hanem szlovák, osztrák, vagy épp német.

Magyarként és egyszerű rádióhallgatóként kikérem magamnak, hogy a kulturális magazinban egy ilyen monológról ne derüljön ki, hogy kinek a véleményét tragikázza bele az éterbe (amúgy a hallgatót egyszerűen NEM ÉRDEKLI, hogy egy rádióbemondó vagy egy szerkesztő mire büszke és mire nem, mi felel meg az ízlésének és mi nem, a rádiós ne legyen exhibicionista, hanem tegye a dolgát) és méginkább kikérem magamnak az ostoba általánosítást, egy 15 milliós nép egy kalap alá vételét és a magyarozást.

A sincs rendben, amikor egy kereskedelmi rádióból dől az ilyen butaság, de hogy az adófizetők pénzéből élő KÖZSZOLGÁLATI rádió engedi meg magának, az felháborító, az szégyen - és sokkal alávalóbb, mint a műveletlen néző beletapsolása.

 

 

Ez a felvétel máskor készült, ebbe nem tapsolt bele senki és nem is követte magyarozás:

 

Szólj hozzá!

Címkék: zsidózás közszolgálati magyarozás közszolgálati rádió Schaefer Andrea séferrém Magyar Rádió közszolgálati magyar rádió kodály: esti dal Kings singers Vlasics Sarolta

A bejegyzés trackback címe:

https://szmfszm.blog.hu/api/trackback/id/tr725822455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása