A BKV - vagy a tököm tudja, hogy hívják most - évtizedek óta az egyik legnagyobb lenyúlda.
Nem tudom elhinni, hogy a saját zsebének (és pártkasszák?) tömésével megbukott Szilágyiné Szalai Eleonóra az első és az utolsó volt a sorban, hogy Hagyó Miklós egyedül ártatlan a közpénzek közelébe kerültek sorában.
Nem tudom elhinni, hogy a beszerzések során egyetlen fillér közpénz sem vándorol magánzsebbe.
Nem tudom elhinni, hogy áremeléssel lehet kisegíteni ezt a beteg mamutot.
Nem a fizető utasoktól kell több pénzt beszedni, hanem azt kell elérni, hogy többen fizessenek.
Tavaly nyáron hirtelen buszozni kényszerültem a Szent Imre Kórháznál.
Nem volt jegyem és a környéken SEHOL nem árultak BKV jegyet.
Utálok bliccelni, utálok potyázni, utálok ingyen igénybe venni valamit, azért képes voltam elsétálni a Kosztolányi Dezső térre, ahol a buszvégállomáson végre kaptam jegyet.
Mégis ingyen utaztam, ugyanis a hetes buszon egyetlen készülék sem működött, amivel érvényesíteni lehetett volna a jegyet.
Tegnap késő este megint felszálltam egy hetes buszra.
Tudtam, hogy békávézni fogok, ezért volt nálam jegy.
Elővettem és érvényesítettem.
Nem sokan voltak a buszon, de úgy néztek rám, mint a hülyére.
Merthogy ilyenkor úgysem jön ellenőr.
No itt a baj.
Ahelyett hogy a jegy és a bérlet árát emelik, inkább jönne tízszer annyi ellenőr, egyenruhásokkal megtámogatva.
A morál ettől nem javulna semmit, de a lebukás veszélyének hatványozódása esetén sokan százszor is meggondolnák az utastársaik megkárosítását.
A hányinger kerülget azoktól a seggfejektől, akik elméleteket gyártanak a bliccelés igazolására és még nyilvánosságra is hozzák. Ezek közönségek tolvajok, semmiben nem különböznek az áruházi szarkáktól meg a Szalainé Szilágyi Eleonóráktól és a létükkel legalizálják egymást, hogy száradna beléjük a redbull!